Most valószínűleg szörnyen meg vagy ijedve. Az eddig zavartalan várandósságod egyik pillanatról a másikra rémálomba fordult, amikor felmerült a gyanú, hogy a kisbabád, akit a szíved alatt hordasz, Down-szindrómás lehet. Talán már elvégeztettél egy vizsgálatot is, ami alapján bizonyossá vált, hogy így van. A boldog babavárás helyére félelem és zűrzavar lépett. Nem tudod, mitévő legyél, csak azt, hogy az életed örökre megváltozott, mert bárhogy is döntesz, a döntésed következménye életed végéig veled marad.

Tudom, nem így tervezted. Én sem így terveztem úgy 6 évvel ezelőtt... Sejtem, min mehetsz most keresztül, és legszívesebben megölelnélek, és azt mondanám: "Ne félj, minden rendben lesz!" Bárcsak segíthetnék abban, hogy ne félj!

Bárcsak tudnád, hogy ami most egy idegen és félelmetes világnak tűnik számodra, az lehet boldog és élhető élet is mindnyájatoknak! Bárcsak láthatnád, hogy a mi Máténk milyen helyes, élénk és derűs kis srác! Bárcsak láthatnád a kaján mosolyát, és talán már nem félnél annyira, hogy furcsa lesz az arca a kisbabádnak... Bárcsak hallhatnád a nevetését, vagy ahogyan odabújik hozzám, és azt mondja: "Úgy szeee...", ami azt jelenti, "Úgy szeretlek!" - és talán már nem félnél annyira, hogy sosem fog tudni beszélni. Bárcsak látnád, hogy mennyire igyekszik új dolgokat tanulni, és milyen jól elles dolgokat másoktól a családban vagy az oviban - akkor talán nem tartanál annyira attól, hogy nem lesz elég okos. Bárcsak éreznéd az örömömet, amit érzek, mikor látom, hogy mindkét lábát fölemelve métereken át egyensúlyoz a futóbiciklin - lehet, hogy akkor nem lennél így megijedve attól, hogy nem lesz ügyes a mozgása. 

Bárcsak látnád a férjem arcán a büszkeséget, amikor azt mondja: "Milyen klassz gyerekeink vannak!"  - talán nem félnél attól, hogy egy különleges gyerek érkezése felboríthatja a házasságodat. És bárcsak láthatnád őt együtt a testvéreivel! Tudom, nem aggódnál tovább egy percig sem azon, hogy rosszat teszel a gyermekeiddel, ha hagyod megszületni a Down-szindrómás kistestvérüket. Bárcsak láthatnád, ahogy a tüskés kiskamasz gyengéd törődéssel veszi körül az öccsét, vagy épp nagyokat nevetnek együtt! Bárcsak hallanád, amikor a nővére arra kér, hogy Máté ébressze őt fel másnap, mert az olyan cuki, ahogy keltegeti, hogy "Léna keee fel!" És bárcsak láthattad volna ma reggel, ahogy Máté úgy ébresztette Levit, hogy megsimogatta, és azt mondta neki: "Levi szép!" Mire Levente félálomban csak annyit válaszolt: "Te is szép vagy, öcsi!". Ó, ha láthatnád az életünket úgy, ahogy én látom, tudom, oldódna ez a szörnyű félelem és kétségbe esés, ami most úrrá lett rajtad!

A félelmek, amik most ilyen hirtelen elborítottak, természetesek. Mindannyian megijedünk egy ilyen helyzetben, és lelki szemeink előtt a legrosszabb forgatókönyvek jelennek meg. Bárcsak megoszthatnám veled mindazokat a felemelő érzéseket, amiket Máté hozott az életünkbe! Mert a félelem nem jó tanácsadó akkor, amikor egy kisbaba életéről kell döntened. Talán elég lenne, ha valaki melléd állna most, és azt kérdezné: "Mit súg a szíved? Mit tennél, ha nem szorítana ez a sok-sok félelem? Hidd el, mindaz a sok jó érzés, amit Ő fog hozni az életedbe, és amit most olyan nehéz elképzelned, erőt fog adni ahhoz, hogy túllendülj a nehézségeken!" 

Ha bizonytalan vagy...

Ha kérdések gyötörnek...

Ha szükséged van egy segítő kézre és egy józan támogatóra ebben a krízisben...

Keresd a Down Alapítvány Down Dada Szolgálatát. Mi azért vagyunk, hogy a sorstársaidként melletted álljunk.