Amikor Máté megszületett, és megtudtuk, hogy Down-szindrómás, az első, legsötétebb gondolataim egyike az volt, hogy az egész családunk élete romba dőlt, és a testvéreinek egyszer s mindenkorra befellegzett. Mostantól bizonyára semmi időm nem lesz rájuk, el lesznek hanyagolva, és borzasztó életük…
Valahogy az Apák napjának még mindig nincsen akkora kultúrája hazánkban, mint az Anyák napjának. Van egy elméletem, miszerint az ünnepek megünneplését a Virágárusok Titkos Szövetsége nevű háttérhatalom irányítja, és kizárólag azokból az ünnepekből lesz igazán nagy felhajtás, amikre lehet virágot…
Ma nagyon kalandosra sikerült a napunk, pedig csak egy átlagos csütörtöknek indult.
A tanév végéhez közeledve a Korai Fejlesztőben mindig van egy évzáró "buli", amikor a csoportfoglalkozás után ott maradunk egy kicsit enni-inni, beszélgetni. Az évzáró buli ma kis híján lét-záró buli lett…
Legutóbbi posztom után kaptam bőven hideget-meleget (köszi, Index, hogy a legelvetemültebb posztomat teszed címlapra...), és persze felmerült az is, hogy miért nem járok tömegközlekedéssel a Korai Fejlesztőbe, ha ennyire kiakaszt az autózás. Végül is a kérdés maga jogos, úgyhogy elmondom,…